Hagyományos koszorúzással emlékezett korábbi elnökeire az idén 150 éves Állami Számvevőszék a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A 1870-ben alapított első független magyar Számvevőszék első elnökének, Gajzágó Salamonnak síremlékénél tartott megemlékezésen beszédet mondott Domokos László, az ÁSZ elnöke, Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya és Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Az esemény résztvevői megemlékeztek Hagelmayer Istvánról is, aki az 1990. január elsejei újraindulás után 1997-ig volt az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁSZ 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre.
Az első független magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre. Az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként másfél évszázada a közpénzek őre. Működését 1949-ben megszüntették, ezáltal mintegy négy évtizeden keresztül nem volt független közpénzügyi ellenőrzés Magyarországon. Az Állami Számvevőszék 40 év után, 1989. október 23-án jött létre újra a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg. Működését hivatalosan 1990. január 1-jén kezdte meg ismét, a magyar demokrácia pénzügyi garantőr szervezeteként.
Hagyomány, hogy az ÁSZ vezetői – Mindenszentek közeledtével minden évben a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúzással emlékeznek meg a Számvevőszék alapító elnökéről, Gajzágó Salamonról és az 1990. január elsejei hatállyal újjáalapított Állami Számvevőszék első elnökéről Hagelmayer Istvánról. Az idei kettős évforduló alkalmából az ÁSZ közös megemlékezést szervezett a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI). Az eseményen beszédet mondott Domokos László, az ÁSZ elnöke, Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya és Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója.
Domokos László megemlékező beszédében – összekötve az ÁSZ történetét az október 23-i nemzeti ünneppel – rámutatott: „1956-ban bátor honfitársaink felemelték a hangjukat az idegen elnyomókkal szemben, és saját kezükbe vették a nemzet sorsát. A szabadág puszta szeretetétől vezérelve összefogtak, és cselekedtek a hazáért. Így volt ez 1848-49-ben is, amikor először megfogalmazódott az elvárás egy olyan intézmény iránt, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt és a köz javára azt nyilvánossá teszi”.
Mint mondta: „Szabadság nincs felelősség nélkül. Egy magyar ember akkor lesz szabad, ha hazája is szabad, ez viszont sok munkát igényel. Felelősek vagyunk tehát magunkért és egymásért is. Értékteremtő ellenőrzéseinkkel nekünk is arra kell sarkallnunk a közpénzt felhasználókat, hogy felelősséggel tartoznak minden egyes elköltött adóforintért, hiszen egy ország közpénzügyi helyzete az egyik legfontosabb tényező a haza fejlődése szempontjából.” Hozzátette: Mi, a Számvevőszék munkatársai a hazánkat úgy segíthetjük leginkább, a haza oltárán akkor áldozhatunk, ha a szilárd, szakmai alapokon álló ellenőrzéseinkkel, elemzéseikkel és tudásmegosztó tevékenységünkkel valóban előmozdítjuk a közjót, a közpénzügyek átláthatóságát, a közpénzek és a közvagyon hatékony és célszerű felhasználását.”
Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a megemlékezéshez csatlakozva a kettős évforduló alkalmából bejelentette: a FiumeiGuide alkalmazás Top100 látnivalója közé a mai napon bekerültek az Állami Számvevőszék két alapító elnökének síremlékei.
A jubileumi megemlékezésén részt vett számos állami intézmény vezetője, képviselője, valamint Hagelmayer István hozzátartozói is. Az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre.
Állami Számvevőszék