A fenntartható fejlődés egyik alapköve a vizek védelme. Bolygónknak mindössze 0,007%-a felszíni, emberi fogyasztásra alkalmas víz, ezért megóvása nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is kiemelt feladata a nemzetek vezetőinek. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelenő elemzésében és ellenőrzési jelentésében is e témát járja körül különböző nézőpontokon keresztül. Ellenőrzési jelentésében az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatellátása az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt. Az ÁSZ elemzése rámutatott ugyanakkor arra, hogy míg a szennyvíz biztonságos kezelése tekintetében Magyarország jól teljesített, víztesteink vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult.
Magyarország Alaptörvényének P) cikke rendelkezik arról, hogy a hazai vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
Az Állami Számvevőszék az elmúlt évben módszertani és szervezeti megújulása mellett célzottan olyan témákat vett górcső alá, amelyek széles körben érintik a társadalmat és a fenntartható fejlődést. Az ÁSZ most közzétett jelentése és elemzése a vizek védelmét járja körül különböző megközelítések alapján.
Az ÁSZ ellenőrzésének célja a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) víziközművekkel kapcsolatos egyes feladatai ellátásának értékelése volt.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a Hivatal feladatellátása az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt, ezen kívül az ellenőrzéshez kapcsolódó 11 víziközmű-szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti tevékenységét is szabályszerűen gyakorolta. A Hivatal ellenőrzési módszertana a víziközmű-szolgáltatók komplex ellenőrzésére vonatkozó iránymutatásokat tartalmazott és biztosította a víziközmű-szolgáltatók átfogó ellenőrzésének végrehajtását, a víziközműszolgáltatók törvényességi ellenőrzését.
A Hivatal a beszámolással kapcsolatos feladatai körében az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóit a 2018-2020 évek tekintetében a honlapján közzétette. A Felhasználói Elégedettségi Felmérés keretében 2018-tól kezdődően kétévente független közvélemény-kutató szervezet bevonásával felmérte a közszolgáltatási-szerződések alapján vételező lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos elégedettségét. A Hivatal 2018. és 2020. évi felmérés adatai alapján 2018-ról 2020-ra a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban javult a felhasználói elégedettség.
Az ÁSZ ellenőrzésén túl egy elemzés keretein belül is vizsgálta a vizek védelmének témáját. Az elemzés azt járta körül, hogy az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljai közül a 6.3 alcél (környezeti vízminőség javítása, és a környezeti vizeket szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése) megvalósítása érdekében Magyarország milyen eredményeket ért el.
Az elemzés megvizsgálta, hogy a meghatározott indikátor alapján, és az ezekhez tartozó hazai stratégiai célok megvalósítása tekintetében hogyan teljesít Magyarország, emellett értékelte az indikátorok nyomon követését szolgáló monitoring rendszer működését és azt, hogy milyen módon álltak rendelkezésre az erőforrások.
Az elemzés megállapította, hogy míg a szennyvíz biztonságos kezelése tekintetében Magyarország jól teljesített, víztesteink vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult. Ennek oka egyfelől az, hogy ipari múlttal bíró országok számára nehézséget jelent a Víz Keretirányelvben megfogalmazott biológiai és kémiai határértékek elérése (ez a helyzet Magyarországon is). Az elemzés kiemeli, hogy fontos azt is látni, hogy a hazai felszíni vizek minőségét döntően meghatározza az a tény, hogy az ország vízfolyásainak 95%-a külföldről származik. Emellett az elmúlt évek alacsony vízhozamai is hátráltatták a vízminőségi célok elérését.
A hazai vízminőségi adatok a szennyvízkezelés ökológiai paradoxonjára is rávilágítanak: minél nagyobb arányban gyűjtjük a szennyvizet a közüzemi hálózatokon, annál jobban nő a felszíni vizek szervesanyag és tápanyag terhelése a szennyvíztisztító telepek kibocsátásának növekedése miatt. A felszín alatti vizek esetében a terhelés megszűnését követően a javulás viszont csak évtizedek múltán lesz tapasztalható.
A szennyvízkezelés esetében elsődleges célként az jelent meg, hogy minél több háztartás kapcsolódjon a szennyvízhálózatra. A szennyvízgyűjtő kapacitásoktól azonban helyenként elmaradhat a szennyvíz kezelését szolgáló képességek mértéke, ezt mutatja, hogy esetenként a víziközmű szolgáltatók kénytelenek megtagadni azokat a csatlakozási kérelmeket, amelyek meghaladják kapacitásaikat.
Az ÁSZ teljes jelentését itt, elemzését pedig itt érheti el.
Állami Számvevőszék