A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal közös nyilatkozata.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2020-ban pedig kifejezte csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatal.
* * *
Valljuk, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelenti, mely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését.
Magyarország Alaptörvénye 39. cikke (2) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Magyarországon tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, Magyarország Alaptörvényében jelenik meg a korrupció elleni fellépés.
Kijelentjük, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évenként elvégzett integritás felmérései alátámasztják, hogy a magyar közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás kontrollrendszerek. Erre alapozva az Állami Számvevőszék következetesen ellenőrzi a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél.
Kijelentjük, hogy Magyarország Alaptörvénye, a magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet.
A korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően, a közös nyilatkozat aláírása óta – statisztikai adatok által is alátámasztottan – jelentős eredményeket ért el.
Egyetértünk abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a magyar gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel.
Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.
* * *
KÖZÖS NYILATKOZAT
JOINT DECLARATION
A közös nyilatkozatot tették:
Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész
Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Budapest, 2020. szeptember 23.