Az Állami Számvevőszék sajnálattal értesült róla, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet nem adott világos válaszokat az ÁSZ kérdéseire, továbbra is vitatja az ÁSZ jogszerű eljárását, és egy jogvédő szervezettől példátlan módon továbbra is a jogsértések pártján áll. A TASZ sajátos jogértelmezésen alapuló magyarázkodásában valós válaszok helyett hazugsággal vádolja a magyar jogállam független ellenőrző szervezetét. Továbbá a civil szervezet a Számvevőszék műemléki védettség alatt álló székházát ért, a közvagyonban milliós nagyságrendű kárt okozó vandál támadást – egészen megdöbbentő módon – az ÁSZ „épületének színvilágát ért behatásnak” nevezi.
- A TASZ válaszában azt veti fel, hogy „az Alaptörvény írja elő, hogy négyévente tavasszal választásokat tartsanak, amivel remélhetőleg az ÁSZ már sok éve tisztában van, és figyelembe is kell vennie ezt ellenőrzéseinek időzítése során.”
Kérdés 1: Ezek szerint a Számvevőszéknek mégiscsak politikai szempontokat kellene figyelembe vennie a pártok ellenőrzése során?
ÁSZ viszontválasz: Az Állami Számvevőszék természetesen tisztában van az Alaptörvény előírásaival, a tevékenységét alkotmányos és jogállami kötelezettségeinek megfelelően, a vonatkozó és hatályos törvények maradéktalan betartásával, az adófizető állampolgárok érdekében végzi. Az ÁSZ számára nem léteznek kormánypárti vagy ellenzéki pártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyeket a Számvevőszéknek kötelessége a vonatkozó előírások alapján ütemezetten ellenőrizni. Az ÁSZ az ellenőrzései során nem mérlegel politikai szempontokat, illetve nem diszkriminál, vagy részesít előnyben ellenőrzött szervezeteket. Éppen az lenne az antidemokratikus, politikailag motivált hozzáállás, ha az ÁSZ másként járna el.
- A TASZ válaszában azt írja, hogy „az ÁSZ-nak tisztában kellett lennie már az ellenőrzési tervek összeállításakor a saját tevékenysége hatásaival. Tudhatta, hogy a pártok némelyikének ellenőrzése és a tiltott vagyoni hozzájárulások befizetésére való felszólítás nem sokkal a választás előtt tisztességtelen előnyhöz juttathat más pártokat, amelyek megússzák a választás előtti ellenőrzést, és az esetleges szankciókat.”
Kérdés 2: TASZ álláspontja szerint akkor nem a szabálytalan gazdálkodás a tisztességtelen, hanem a törvénysértések feltárása és megállapítása?
ÁSZ viszontválasz: Az ÁSZ minden párt gazdálkodásának a törvényességét egységes törvényi előírások alapján, és eljárási szabályok szerint ellenőrzi, a 1990 után kialakult ütemezés szerint. Ezúton is emlékeztetünk, hogy a Fidesz és a KDNP 2014-2015. évekre kiterjedő ellenőrzése alig több mint fél évvel ezelőtt 2017 nyarán zárult le, a jelentések megtalálhatóak az ÁSZ honlapján. E két párt következő ellenőrzése – mivel az ÁSZ a törvényi előírás szerint – kétévente ellenőrzi a pártokat – a 2016-2017. évekre terjed majd ki. A 2017-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót viszont 2018. május végéig kell nyilvánosságra hozniuk a pártoknak, így a Fidesz és a KDNP ellenőrzése leghamarabb 2018 második félévében kezdődhet meg. Világosan látszik, hogy az ÁSZ semmilyen politikai szempontot nem mérlegel, minden pártot egységesen kezel és ellenőriz. A törvényben előírt és előre ütemezett ellenőrzések szempontjából lényegtelen milyen évet, illetve hónapot írunk éppen. Az ÁSZ álláspontja szerint a döntő mértékben közpénzekből működő politikai pártoknak mindenkor, maradéktalanul be kell tartaniuk a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat. Sajnálatos módon azok a pártok, amelyek legutóbbi ellenőrzése 2018. január első felében zárult le, ennek nem feleltek meg, 2015-2016. évi gazdálkodásuk törvényességének ellenőrzése során az ÁSZ számos szabálytalanságot, hiányosságot tárt fel. Az ÁSZ nem tesz mást, mint a demokratikus államberendezkedés garantőr szervezeteként ellenőrzi a hatályos törvényi előírások betartását, tükröt tart az ellenőrzöttek elé.
- A TASZ válaszában véletlen egybeesésnek tulajdonította, hogy a véleményének kiadása pont arra a napra esett, amikor „néhány aktivista lemosható festékkel tiltakozott az ÁSZ épületénél.” A TASZ a válaszában úgy fogalmazott, hogy az akció az ÁSZ „épületének színvilágát ért behatás” volt.
Kérdés 3: Ez azt jelenti, hogy a TASZ szerint normális véleménynyilvánításnak minősül egy a nemzeti vagyon részét képező műemlék középület vandál megrongálása milliós kárt okozva ezzel az adófizetőknek?
ÁSZ viszontválasz: Az ÁSZ nem mosta össze a TASZ véleményét és az ÁSZ épületét ért vandál akciót, de mivel a két esemény között csupán néhány óra telt el, ezért egy közleményben reagált azokra. Ezúton is felhívjuk a TASZ figyelmét, hogy az Állami Számvevőszék műemléki védettség alatt álló székházában milliós nagyságrendű kár keletkezett. Hangsúlyozzuk: a vandál támadás elkövetői a nemzeti vagyont rongálták meg, az adófizető állampolgároknak okoztak kárt.
Az ÁSZ ismételten felhívja a TASZ figyelmét, hogy független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel politikai szempontokat. Az ÁSZ feladatait alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően, az adófizető állampolgárok érdekében, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ mindenben betartja az Alaptörvény rendelkezéseit és a működését, illetve ellenőrzési tevékenységét meghatározó törvényi előírásokat.
Állami Számvevőszék