Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) három fővárosi kerület és három megyei jogú város tulajdonában álló lakásállomány 2018-2023. I. félév közötti hasznosítását ellenőrizte. A megállapítások között szerepel, hogy bár mind a hat önkormányzatnál csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások száma, a fejlesztésre, felújításra fordított összegek alacsony mértéke kockázatot jelent az önkormányzati tulajdonú lakásállomány értékének, állagának megőrzésére.
Az ellenőrzés általános megállapítása szerint minden ellenőrzött önkormányzatnak alapvető célja volt a lakásállomány minőségének fejlesztése. Az ÁSZ ugyanakkor azt is megállapította, hogy bár az ellenőrzött hat önkormányzat a lakásállományuk hasznosítására általános célkitűzéseket meghatározott, néhány kivételtől eltekintve azokhoz mérhető célszámokat, célértékeket, mutatókat nem rendelt. Több ellenőrzött önkormányzat általános érvényű fejlesztési irányként fogalmazta meg a lakásállomány megtartását, egyes esetekben bővítését, a lakásállomány hasznosításából származó bevételek növelését. Ezzel együtt a hat önkormányzatnál együttesen lakásgazdálkodási döntéseik következtében 5 év alatt 8,2%-kal (1717 lakás) csökkent az önkormányzati tulajdonú lakások száma.
Mind a hat önkormányzatnál csökkent ugyan az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakás) lakások száma, azonban 2023. I. félév végén a hat önkormányzat teljes lakásállományának 12,7%-a (2 440 lakás) még mindig olyan lakás volt, ahol hiányzott a vizes helyiség, nem volt melegvíz ellátás, vagy besorolása szerint rendkívül kicsi alapterületű szükséglakásnak minősült.
Fontos megállapítás volt, hogy az ellenőrzött önkormányzatok – egy kivétellel – a lakásgazdálkodásból származó bevételeik csak kis részét, átlagosan 3,2% – 17,7%-át költötték fejlesztésre, felújításra. Az erre a célra fordított összegek alacsony mértéke kockázatot jelentett az önkormányzati tulajdonú lakásállomány értékének, állagának megőrzésére.
2023. I. félév végén a hat önkormányzat együttes lakásállományának 13,6%-a (2 617 db) üresen álló, nem hasznosított lakás volt. A hat önkormányzatnál az üres lakások állag- és komfortszintje nem tette lehetővé a rendeltetésszerű használatot, ami rámutat a felújítás, fejlesztés fokozott igényére és az újrahasznosíthatóság kockázatára.
Az ÁSZ az ellenőrzés tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg visszamérhető lakásgazdálkodási, lakáshasznosítási célrendszer kialakítására, a tervezést támogató nyilvántartások aktualizálására, a hasznosított lakóingatlanok fejlesztési, az üresen álló lakások hasznosítási lehetőségeinek felmérésére, valamint a bérleti díjhátralékállomány csökkentésére irányuló lehetőségek feltérképezésére.
Fontos kiemelni, hogy az ÁSZ a lakbérek mértékének meghatározására nem fogalmazott meg konkrétumokat, nem helytálló tehát a XVIII. kerület havi magazinjának legújabb számában megfogalmazott állítás, miszerint „a kormány az, amely az Állami Számvevőszéken keresztül kötelezi az önkormányzatokat az árak újragondolására”. Az ÁSZ mint az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve – a cikk publikálásakor még le nem zárult ellenőrzésében – a XVIII. kerület vonatkozásában éppen azt állapította meg, hogy az átlagos havi lakbér mértéke az országos átlag felett volt. A lakbérek emelése kapcsán tehát az ÁSZ nem lehet hivatkozási alap, a megállapítások és a javaslatok a lakásállomány tervszerű, célszerű hasznosításának szükségességére hívták fel a figyelmet.
A jelentések elérhetők itt.