A Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezetének Megfelelőségi Ellenőrzési Albizottsága 2023. november 22-23. között Budapesten tartotta 20. jubileumi ülését. Az Indiai Számvevőszék elnökletével és az Állami Számvevőszék szervezésében lezajlott konferencián 16 ország 36 szakértője vett részt. Az ellenőrzési szakemberek a kétnapos ülésen többek között arra keresték a választ, hogyan lehet a megfelelőségi ellenőrzések minőségének színvonalát fejleszteni, illetve számvevőszéki ellenőrzésekkel hozzájárulni a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorításához.
Bővül az INTOSAI CAS szerepvállalása – küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek ellen
A 2004-ben alakult INTOSAI Megfelelőségi Ellenőrzési Albizottság (INTOSAI CAS) feladata a megfelelőségi ellenőrzésre vonatkozó alapelvek és útmutatók kidolgozása, valamint gondozása. Az INTOSAI CAS-nak jelenleg 19 számvevőszék a tagja, elnöke az Indiai Számvevőszék. Az Állami Számvevőszék 2013 óta vesz részt az albizottság munkájában.
„Az albizottság működésének kettős célja van: széles körben hozzájárul további INTOSAI-projektekhez, ugyanakkor megfelelő fórumot is biztosít a megfelelőségi ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatcseréhez” – mondta nyitóbeszédében Karas Monika, az Állami Számvevőszék alelnöke, majd áttekintést adott a résztvevőknek az ÁSZ működésének módszertani megújulásáról. Girish Chandra Murmu, az Indiai Számvevőszék, valamint az albizottság elnökeként videóüzenetben kiemelte a megfelelőségi ellenőrzés szerepét az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítésében. Az elnök örömét fejezte ki, hogy az albizottság koncepciót kíván kidolgozni az elfogadás és az egyenlőség megfelelőségi ellenőrzésére vonatkozóan, hiszen így az albizottságúttörő szerepet vállalhat a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorításában.
Első nap – a megfelelőségi ellenőrzések tapasztalatainak és a CAS tevékenységének áttekintése
A konferencia első előadója, Reema Prakash az Indiai Számvevőszék képviselőjeként részletesen beszámolt az albizottság elmúlt időszakban végzett munkájáról. Kiemelt feladatként említette az ISSAI 140 számvevőszéki tevékenységre vonatkozó minőségellenőrzési keretrendszer felülvizsgálatát, hiszen az erre a célra létrehozott munkacsoportban a CAS is aktív szerepet vállal. Az albizottság 2023-2025-ös munkatervével kapcsolatban Reema Prakash elmondta, hogy egy olyan dokumentumot szeretnének kidolgozni, amely az ellenőrzések során segíti a sokszínűség elfogadását.
A Kínai Számvevőszék eddig elért eredményeiről Zhang Haihui igazgatóhelyettes tartott előadást. A résztvevők megtudták, hogy a helyi számvevőszék az újonnan létrehozott útmutatóival és szabályzati kézikönyvével jelentősen javította a megfelelőségi ellenőrzés minőségét. A nap második felében az európai, a magyar, illetve a szlovák számvevőszékek munkája szerepelt napirenden. Paul Sime az Európai Számvevőszék menedzsere, szervezetüknek az Európai Unió független külső ellenőreként betöltött funkciójáról beszélt. Előadásában kitért az EU jövőbeli költségvetését érintő tényezőkre is, amelyek között Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint a magas infláció okozta külső kockázatokat említette.
Borcsiczky Zsuzsa az ÁSZ képviselőjeként az ellenőrzések módszertani újításait mutatta be. Az előadást követően számos kérdés, felvetés hangzott el, az ÁSZ új ellenőrzési típusai nagy érdeklődést váltottak ki az albizottság tagjai körében. Lubica Hajduckova a Szlovák Számvevőszék igazgatójaként ismertette fejlesztési stratégiájukat. Rámutatott az ellenőrzések tervezésének fontosságára, azonban azt is kiemelte, hogy manapság a számvevőszékeknek kötelező gyorsan reagálni a társadalmat mozgató témákra.
Második nap – fókuszban az inkluzivitás és egyenlőség
Ingvild Gulbrandsen, a Norvégiai Számvevőszék tanácsadója amellett, hogy bemutatta az ISSAI 140 felülvizsgálati projektet, annak munkacsoportját, ütemezését és folyamatát, beszélt a norvégiai minőségellenőrzési rendszerről is. Az Indiai Számvevőszéket képviselő Saranya Baskar előadásában az inkluzivitás és egyenlőség megfelelőségi ellenőrzésével kapcsolatos projekt koncepcióját vázolta fel. Az előadó rámutatott a kirekesztést kiváltó tényezőkre is, mint például az életkor, a nem és az etnikai hovatartozás. A rendezvény záró előadója, Patricia Kochi áttekintést adott a Brazil Számvevőszék egyenlőség iránti elkötelezettségéről: a felsővezetői pozíciókat betöltő nők számának növelésére irányuló belső szabályozás megalkotásával, valamint egy, a méltányossági és emberi jogi politikával foglalkozó, külön erre a célra létrehozott ellenőrzési részleg első évi működésének áttekintésén keresztül.
Az albizottsági ülésen minden előadást követően lehetőség volt kérdéseket feltenni, amelyekből élénk véleménycsere bontakozott ki. A beszélgetések során kiderült, hogy egy-egy folyamat bizonyos számvevőszékeknél gyakran még kezdeti fázisban tart, míg máshol már egy működő szisztémát láthatunk. Ebben is rejlett a konferencia jelentősége: minden résztvevő egyetértett, hogy a rendezvény lehetőséget teremtett a számvevőszéki tapasztalatok megismerésére, illetve átadására.
A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a számvevőszékek képviselői budapesti tartózkodásuk során a szakmai programok mellett kulturális élményekkel is gazdagodjanak, megismerjék Magyarország nemzeti értékeit és történelmi örökségét.