Az Állami Számvevőszék nyomatékosan felhívja az érintettek figyelmét, hogy feladatait alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően, az adófizető állampolgárok érdekében, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ mindenben betartja az Alaptörvény rendelkezéseit és a működését, illetve ellenőrzési tevékenységét meghatározó törvényi előírásokat. Az ÁSZ felszólítja Róna Pétert, valamint a témában megszólaló nyilatkozókat, hogy tartsák tiszteletben Magyarország alkotmányos kereteit, nyilvánvaló jogi valótlanságokkal ne vezessék félre a közvéleményt. Az ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző, politikai indíttatású minősítése a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek tolerálására, esetleg támogatására enged következtetni.
Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült arról, hogy Róna Péter – aki korábban egyébként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának LMP által delegált tagja volt, így felesküdött a törvények betartására – nyílt támadást intézett az alkotmányos keretek között működő jogállam és annak közpénzügyi ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék ellen. Róna Péter nyilvánvalóan nincsen tisztában a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseivel. A közgazdász nyilatkozatait ezért az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja, és felhívja a figyelmet, hogy ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző minősítése a feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek tolerálására, esetleg támogatására enged következtetni.
Az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezése. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli. Az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, a tiltott támogatás jogkövetkezményének megállapításával pedig hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, végső soron a politikai élet tisztaságához.
Az ÁSZ ezúton is emlékezetet, hogy a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye a számvevőszéki törvény új alapokra helyezte a közpénzügyi ellenőrzést, és végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát Magyarországon. 1990 óta számos kritika érte a magyarországi párt- és kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. E felvetésekből – illetve az ÁSZ korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is – kiindulva az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, továbbá több ponton szigorította a párttörvény előírásait, amelyek a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmaztak meg az Állami Számvevőszék számára is.
A törvénymódosításokkal, illetve a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) elismerő véleményt fogalmazott meg, mikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította: „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén”.
A párttörvényt érintő módosítás következtében 2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása. Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat (Pl: plakátkihelyezés, ingatlanbérlet, könyvelési szolgáltatás stb.). A törvény arról is rendelkezik, ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét – a törvényi előírás szerint – az Állami Számvevőszéknek kell megállapítania. Fontos hangsúlyozni, hogy az ÁSZ nem hatóság, törvényi felhatalmazása a tiltott támogatás tényszerű megállapítására terjed ki. Minden további kérdésben a Magyar Államkincstár – mint hatósági szerv – az illetékes.
A párttörvény módosítása alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Erről az ÁSZ 2016-ban a parlamenti pártok gazdálkodásáért felelős szakembereit személyes megbeszélés keretében is részletesen tájékoztatta.
Az Állami Számvevőszék ezúton is felhívja Róna Péter, valamint az ÁSZ alkotmányos helyzetét támadó nyilatkozók figyelmet, hogy a Számvevőszék ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel politikai szempontokat. Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.
Állami Számvevőszék