Az Állami Számvevőszék ellenőrzési és intézményi függetlenségét támadó, valamint az ÁSZ jó hírnevét sértő, a napokban megjelent híresztelésekkel kapcsolatban az ÁSZ az alábbiakat közli.
Az Állami Számvevőszék kiáll törvényes rend és a törvénytisztelő állampolgárok mellett. Az ÁSZ munkáját mindenben a hatályos törvények előírásai szerint végzi. Ellenőrzései során törekszik a törvénytelenségek felszámolására, a korrupció megakadályozására és a következményekkel járó ellenőrzések jogszerű alkalmazására. Kérünk minden érintettet, hogy nyilatkozatai során ezt szem előtt tartva járjon el. Az ÁSZ a Jobbik ellenőrzése során törvénysértést tárt fel, és biztosítja a párt reagálását a törvényi keretek között.
- Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb független pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely kizárólag a törvényeknek és az országgyűlési határozatoknak alárendelve látja el feladatait. Az ÁSZ ellenőrzéseit előre meghatározott nyilvános ellenőrzési terv, szigorú nemzetközi standardokat irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján, utólagosan végzi.
- Az Állami Számvevőszék ellenőrzési függetlenségét a vonatkozó törvények nemzetközi összevetésben is maximálisan biztosítják.
- Az ÁSZ a pártok törvényességi ellenőrzését, illetve a kampánypénzek elszámolásának ellenőrzését minden esetben a vonatkozó törvényi előírásokat alkalmazva, a szabályszerűségi ellenőrzés szakmai szabályai szerint végzi. Az ÁSZ kizárólag ellenőrzési bizonyítékokon alapuló ellenőrzést végez.
- Fontos hangsúlyozni, hogy mivel az ÁSZ nem hatóság, ezért nem rendelkezik hatósági eszközökkel, illetve nyomozati jogkörrel, illetve az alkotmányos keretein túlmutató, kiterjesztő jogalkalmazásra sincs lehetősége.
- Az ÁSZ megállapításait az ellenőrzése során rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján teszi meg. Ezzel együtt az ellenőrzések tervezése és megindítása során az ÁSZ figyelembe veszi a bejelentésként hozzá érkező, értékelhető hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztott jelzéseket, amelyeket kockázatelemzés alá von.
- Az ÁSZ a vonatkozó, mindenkor hatályos törvényi előírások maradéktalan betartásával végezte el a 2010. évi és a 2014. évi országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseit. Mindemellett az ÁSZ 2010 óta összesen 26 esetben értékelte pártok és 20 esetben pártalapítványok gazdálkodását, vagyis az ebben az időszakban költségvetési támogatásban részesülő magyarországi politikai szervezetek mindegyikénél legalább három ellenőrzést végzett. Az ÁSZ jelentései nyilvánosak, elérhetők a honlapján. Ezekkel az ellenőrzésekkel kapcsolatban utólag semmilyen hitelt érdemlő ellenőrzési bizonyíték nem került az ÁSZ birtokába.
- 2014. január 1-jével módosult a párttörvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása. A módosítást megelőzően a pártok szinte „bárkitől” fogadhattak el vagyoni hozzájárulást, így a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől is. A módosítás következtében azonban 2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.
- A törvénymódosítás jogszabályi szinten teremtette meg az ellenőrizhetőség és elszámoltathatóság lehetőségét, ezáltal hozzájárul a pártokra vonatkozó korrupciós kockázatok kezeléséhez. Ugyanis amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, valamint sérül a demokratikus politikai verseny, ugyanis olyan, elsősorban anyagi előnyökhöz jut, amelyek más pártoknak nem állnak rendelkezése. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, felmerülhet a gyanú, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli. A 2014. január 1-től hatályos törvénymódosítás indoklása is kitért arra, hogy tiltott módon adományozók ne tudjanak a későbbikben semmilyenfajta befolyást gyakorolni a pártokon és képviselőiken keresztül, se a törvényhozó se pedig a végrehajtó hatalomra. Az indoklás arra is utalt, hogy a szigorítást külföldi korrupcióellenes civil- és egyébszervezetek (Pl: Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) is indokoltnak tartották.
- Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető ár alatt vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat (pl. ingatlan bérlése, plakátok kihelyezése, egyéb szolgáltatások). Az új törvényi előírás szerint ha egy párt tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban rendelt meg valamilyen szolgáltatást, a törvényi előírás alapján az ÁSZ megállapítja a tiltott támogatás értékét.
- Az ÁSZ a jogi személyektől igénybe vett szolgáltatás esetén, a tiltott vagyoni hozzájárulás értékét a rendelkezésére álló dokumentumok (szerződések, számlák, stb.) alapján, az összehasonlítható független árak módszerével állapítja meg. Az ÁSZ az árat a szolgáltatás tényleges igénybevételének időszakára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett hivatalos inflációs rátával korrigálja, továbbá az ár megállapításakor figyelembe veszi a minden piaci szereplőre egységesen érvényesített kedvezményeket. Ha az ÁSZ megállapítja, hogy az adott időszakban alkalmazott piaci ár megegyezik a párt esetében számlázott árral, vagy az eltérés nem volt lényeges, akkor az ellenértéket az ÁSZ elfogadja. Amennyiben a párt által fizetett ár volt az alacsonyabb, akkor a különbözetet az ÁSZ tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősíti.
- A párttörvény 2014. január 1-től hatályos módosítása alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Az ÁSZ a megújított módszertant 2016-ban egyeztette a parlamenti pártok képviselőivel is. Ezt követően az ÁSZ értékeli a támogatások és adományok párttörvénynek megfelelő elszámolását, az ellenőrzések a megújított módszertan szerint kiterjednek a párt által kapott vagyoni hozzájárulásokra, azok értékelésére, illetve a tiltott, nem pénzbeli hozzájárulások kezelésének gyakorlatára is.
- Az ÁSZ első alkalommal a Magyar Szocialista Párt 2013-2014. évekre vonatkozó ellenőrzése során állapított meg tiltott támogatást. Az ÁSZ feltárta, hogy 2014-ben a MSZP 39 ingatlanból 10 ingatlan esetében kedvezményes bérleti díj, illetve térítésmentes ingatlanhasználat formájában jogszerűen igénybe nem vehető, jogi személyektől származó, mintegy 3,1 millió Ft összegű tiltott, vagyoni hozzájárulást fogadott el. Ezt a jelentést az ÁSZ 2017 júliusában – tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzésének megkezdése előtt – hozta nyilvánosságra.
- Az Állami Számvevőszék 2017. október 3-án közölte, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom többszöri értesítés, illetve helyszíni adatkérés ellenére – a 2015-2016. évek, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában – nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. A számvevőszéki ellenőrzés akadályozása miatt az ÁSZ az Ügyészséghez fordult, amely 2018. március 6-ig meghosszabbította a nyomozást az ügyben. Az ÁSZ ügyészségi jelzése az adatszolgáltatásra törvényben meghatározott határidő letelte után történt.
- Az ÁSZ korábban arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy hatósági jelzést kapott a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2017. első félévi plakátszerződéseivel kapcsolatban – a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól jelentősen elmaradó egységárak miatt – és ezeket a dokumentumokat a vonatkozó ellenőrzési programnak megfelelően az ellenőrzés lefolytatása során felhasználja. Az ÁSZ a hatósági kockázatjelzés során birtokába került dokumentumok (szerződések, számlák, stb.) alapján, azokat értékelve a vonatkozó törvényi előírások alapján állapította meg a tiltott támogatás tényét és annak mértékét.
- A Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet az ÁSZ 2017. december 6-án küldte meg a párt részére, amelyre az ellenőrzött szervezet a törvényben előírt tizenöt napos határidőn belül írásban észrevételt tehet. Az ÁSZ az észrevételek értékelése és kezelése után véglegezi és hozza nyilvánosságra a jelentését. Az Állami Számvevőszék a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzése során mindenben a hatályos törvényi előírások szerint, alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően járt és jár el.
- Végezetül hangsúlyozzuk, hogy a kampánypénzek és pártokok ellenőrzése során az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírások és eljárási szabályok maradéktalan betartásával, mint jogalkalmazó jár el. Az alkotmányos keretein túlmutató kiterjesztő jogértelmezésre nincs lehetősége. Az ÁSZ minden párt és pártalapítvány gazdálkodásának törvényességét azonos és a hatályos törvényi előírások, valamint egységes eljárási szabályok szerint értékeli. Megállapításait az ellenőrzés során rendelkezésére álló hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztott dokumentumok alapján teszi meg.
Az Állami Számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul végzi. Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések (sajtómegjelenések) a magyar demokratikus jogállam alapjait veszélyeztetik.
Állami Számvevőszék