Az Állami Számvevőszék benyújtotta a 2015-ös tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. A tájékoztatót Domokos László elnök az Országházban adta át Jakab Istvánnak az Országgyűlés alelnökének. A 2015-ben elvégzett ellenőrzéseivel az ÁSZ hozzájárult a makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához, kiemelten fókuszált a gazdasági növekedésre, a versenyképességre, az államadósságra és a költségvetési egyensúlyra ható területekre, illetve nagy hangsúlyt helyezett közfeladatokat ellátó, a magyar emberek számára közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2015-ben 221 jelentést hozott nyilvánosságra. Az ellenőrzések hasznosulása érdekében a mintegy 750 ellenőrzött szervezetből 350-nek közel 2000 intézkedést igénylő javaslatot fogalmazott meg, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében. Az intézkedést igénylő megállapítások és javaslatok alapján az ellenőrzött szervezetek által összeállított intézkedési tervek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzések keretében értékelheti. 2015-ben az ÁSZ 25 önálló utóellenőrzést fejezett be.
2015-ben az ÁSZ ellenőrzéseket végzett közpénzügyi kockázatokat hordozó, kiemelt társadalmi jelentőségű és korábban ellenőrizetlen területeken, valamint felügyeleti, hatósági, ellenőrzéseket végző szervezeteknél is. Ellenőrzésével az ÁSZ hozzájárult az állami adóhatóság működési és szervezeti megújításához, az adóbeszedés és hátralékkezelés hatékonyságának a növeléséhez. Az MNB-be integrálódott, korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzésével az ÁSZ ráirányította a figyelmet a pénzügyi felügyelet korábbi hiányosságaira. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) rendszerellenőrzése, az európai uniós források ellenőrzési tapasztalatainak összegzése alátámasztotta a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát.
2015-ben az ÁSZ több tucat önkormányzati és állami tulajdonú, vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságot ellenőrzött. Ennek keretében került sor a rezsicsökkentésben is érintett önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodó társaságok ellenőrzésére. Az ÁSZ elvégezte mind a 22 állami erdőgazdaság ellenőrzését is. Tavaly az ÁSZ befejezte a felsőoktatási intézmények átfogó, rendszerszintű ellenőrzését és hozzájárult az ágazat működését szabályozó törvények megújításához, az intézmények pénzügyi- és vagyongazdálkodására vonatkozó előírások megerősítéséhez.
Az állami és önkormányzati tulajdonban és többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál végzett ellenőrzések rávilágítottak, hogy a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. Az ÁSZ a tavalyi év során felhívta a kormány figyelmét a veszélyekre és kockázatokra. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalataira támaszkodva a kormány 2015. szeptemberi határozatában megerősítette: szükségesnek tartja az állami tulajdonú társaságok és gazdasági társaságok menedzsment rendszerének átalakítását.
Az Országgyűlés 2015 júliusában határozatában bízta meg a Számvevőszéket, hogy szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét és támogassa az etikus közpénzügyi vezetőképzést. Ennek érdekében az ÁSZ – a Miskolci Egyetemmel megkötött együttműködéssel – letette a duális képzés alapjait, amely a közszféra teljesítményének mérését kutatja, oktatja majd.
2015-ben az ÁSZ tovább lépett előre a korrupció elleni küzdelem és az integritásalapú szervezeti kultúra terjesztése terén. Ötödik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező évenkénti integritás felmérését, amelyhez a 2014-es részvételi rekordhoz képest 2015-ben mintegy ezerrel több, 2557 szervezet csatlakozott. A résztvevő szervezetek alkalmazotti létszámukat tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint felét tették ki. 2015-től a korrupció elleni küzdelem részeként az ÁSZ minden ellenőrzésében megjelenik integritási szemlélet érvényesítésének értékelése, ahol ezt jogszabály lehetővé teszi. 2015 decemberében az ÁSZ elindította integritás felmérését a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében is.
Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2015-ben az Állami Számvevőszék összesen 194 alkalommal értesítette valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre, vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Az Országgyűlés bizottságai 33 ülésen 49 számvevőszéki dokumentumot tárgyaltak meg. Az átláthatóság biztosítása érdekében az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt; ellenőrzéseiről, megállapításairól, saját szervezeti működéséről tavaly összesen több mint 1300 hírt tett közzé. Tanácsadó tevékenysége keretében az ÁSZ 2015-ben 26 elemzést, tanulmányt készített, szakmai konferenciákat, „jó gyakorlatok” szemináriumokat szervezett és önteszteket adott ki. A társadalmi felelősségvállalás jegyében az ÁSZ 2015-ben is aktív résztvevője volt a magyar emberek pénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezéseknek.
Az Állami Számvevőszék célja, hogy az ellenőrzéseivel, elemzéseivel, folyamatos tudásmegosztó tevékenységével átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, a közvagyon kezelését, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez. Az ÁSZ küldetése, hogy munkája hasznosulásával olyan pozitív változásokat indítson el, illetve támogassa fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar emberek mindennapi életére, és Magyarország fejlődését szolgálják.
Az Állami Számvevőszék 2015-ös tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját a linkre kattintva teljes terjedelben is elolvashatja.
Állami Számvevőszék