Szakmai konzultációt tartott az eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzati vagyongazdálkodás ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége.
2012. március 24-én szakmai konzultációt tartott az elhatárolás alapú, eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. A konzultáción részt vett Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke, illetve Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ társelnöke, valamint Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ Gazdasági Bizottságának elnöke is.
Az ÁSZ és az MJVSZ is úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi, pénzforgalmi szemléleten alapuló államszámviteli rendszernek, illetve az értékcsökkenés ebből adódó elszámolási problémáinak is szerepe van abban, hogy az önkormányzatok gazdálkodása nehéz helyzetbe került. A felek szerint a mai államszámviteli rendszer nem képes biztosítani a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges információkat. Az ÁSZ és az MJVSZ így azon az állásponton van, hogy az államháztartásban indokolt a pénzforgalmi rendszer problémáit kiküszöbölő eredményszemléletű információs rendszer fokozatos bevezetése.
A pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi vonatkozásokra koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. Így ma Magyarországon a beszámolókból pótlólagos adatbekérés nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező szakfeladatainak (közoktatás, városüzemeltetés) ellátására. Problémát jelent az is, hogy a ma hatályos nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket, és nem képes az eszközök értékét nyomon követni, valós értéküket bemutatni.
A fentiekből adódóan is az Állami Számvevőszék és Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezi az elhatárolás alapú, eredményszemléletű államháztartási információs rendszer bevezetését. Ezáltal ugyanis lehetővé válik a valós ráfordítások elszámolása, a tranzakciók pénzügyi és jövedelmi eredményre, illetve a vagyonra gyakorolt hatásának kimutatása. A rendszer végső soron a teljesítmény javulását, a valóságtartalom növekedését, a transzparencia és az elszámoltathatóság, valamint a közszféra folyamatainak rendszerszintű javulását, illetve a közszolgáltatások pontosabb „árszabását” teszi lehetővé.
A felek abban is egyetértettek, hogy az elhatárolás alapú szemlélet meghonosításának egyik kulcskérdése az államháztartás információs rendszerének fejlettsége és fogadókészsége. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy a módszer bevezetésének és alkalmazásának jelentős költségei vannak.
Az Állami Számvevőszék elnöke a találkozón ismertette, hogy az ÁSZ 2012-ben is folytatja az önkormányzati kör ellenőrzését, a számvevőszéki munka fókusza a vagyongazdálkodás lesz. Tavaly sor került a középszint, azaz a Főváros, a megyék és a megyei jogú városok ellenőrzésére, és elkezdődött a városok ellenőrzése is, idén indul a települési önkormányzatok belső kontrollrendszerének felülvizsgálata. Az idei első féléves ellenőrzési tervben az önkormányzatok vagyongazdálkodásának, illetve a többségi tulajdonukban lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzése külön témaként szerepel, ezzel kapcsolatban próbaellenőrzések (pilot) indulnak. A jellemzően szabályszerűségi ellenőrzések kiemelt célja a vagyongazdálkodással kapcsolatos erős és gyenge pontok feltárása, a jó gyakorlatok ismerté tétele, amelyek megalapozhatják az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyabbá, illetve a közszolgálati feladatellátás eredményesebbé válását.
A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésére az ÁSZ-törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosításával nyílt meg a lehetőség. Ezt megelőzően az ÁSZ az önkormányzati vagyongazdálkodással, valamint a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok ellenőrzésével csak érintőlegesen foglalkozhatott, miközben számos példa mutatja, hogy az önkormányzati társaságok jelentősége kiemelkedő ebből a szempontból – elég csak az ÁSZ által épp a közelmúltban ellenőrzött BKV hatalmas tényleges és rejtett adósságára, illetve ennek a Főváros pénzügyeire gyakorolt hatására gondolni.
Az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közötti egyeztetés az első volt azon konzultációk sorában, amelyek során az ÁSZ tájékoztatja az érintett önkormányzati szervezeteket ellenőrzési tervéről és módszertanáról, illetve lehetőséget biztosít ezen szervezeteknek észrevételeik megfogalmazására.