Az ENSZ a fenntartható fejlődés alapelveit, a nemzetközi együttműködésének programját, jogi eszközeit első ízben az 1972. évi konferenciáján határozta meg, majd 1992-ben és 2002-ben további együttműködési irányokról, feladatokról rendelkezett. A fenntartható fejlődés 2030-ig tartó keretrendszerét, melynek fókuszában a fenntartható fejlődési célok (Strategic Development Goals – SDG) konkrét meghatározása, valamint a fenntartható fejlődési célokhoz rendelt indikátorok alapján a célokban való előrelépés áll, 2015-ben fogadta el „Világunk átalakítása: fenntartható fejlődési keretrendszer 2030” (AGENDA 2030) címmel. Az AGENDA 2030 által meghatározott 17 célkitűzés az országokat globális partnerségre szólítja fel a szegénység és nélkülözés felszámolása, az egészség és oktatás javítása, az egyenlőtlenség csökkentése, a gazdasági növekedés érdekében oly módon, hogy kezelik az éghajlatváltozást, megőrzik az óceánokat és erdőket.
A fenntartható fejlődés a nemzetközi együttműködésben való megjelenését követően a nemzetek szintjén is megjelent, így Magyarország is elkötelezte magát a fenntartható fejlődési célok megvalósítása mellett. A fenntartható fejlődési keretrendszer, az AGENDA 2030 legfontosabb stratégiai célkitűzései a hazai jogszabályok legmagasabb szintjén az Alaptörvényben is megjelentek, megvalósításuk előrehaladását a Központi Statisztikai Hivatal erre kialakított mutatószámokkal méri és nyomon követi.
A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) saját stratégiai céljaként is megfogalmazta a fenntartható fejlődési célok elérésének objektív értékelését az eredményeket mérő teljesítményellenőrzésekkel. Az Állami Számvevőszék ennek megfelelően tevékeny szerepet vállal a fenntartható fejlődés terén meghatározott nemzeti célkitűzések megvalósításának támogatásában. Ellenőrzései és elemzései kiterjednek a célkitűzések által érintett területekre, az általa kidolgozott, nemzetközileg elismert mérési eszköztár révén pedig rendszeresen értékeli a stratégiai célok elérése terén történt elmozdulásokat.