Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egész magyar közszférára kiterjedő integritás felmérése alapján intézménycsoporti elemzéseket készít, amelyeket ütemezetten hoz nyilvánosságra honlapján, illetve az Integritás Portálon. Elsőként ezen a héten, a 2014. évi integritás felmérés „tudományos kutatás, fejlesztés” intézménycsoportban mért eredményeiről, ezt követően pedig a „Kulturális intézmények” intézménycsoportban mért eredményeiről szóló elemzéseket teszi majd közzé az ÁSZ.
Az ÁSZ 2014-ben negyedik alkalommal térképezte fel a közintézmények korrupciós kockázatait, az azokkal szembeni ellenálló-képességüket. Az évenkénti felméréssorozattal az ÁSZ egyedülálló „magyar modellt” alakított ki. A modell alapjául egy, az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer szolgált, amelyet az ÁSZ adaptált, továbbfejlesztett, majd az egész magyar közszférára kiterjesztett.
A 2014-es adatfelvételben minden korábbinál több, 1584 szervezet vett részt. A felmérés keretében önként válaszoló intézmények által foglalkoztatottak hivatali létszáma meghaladta a magyar közszféra teljes létszámának felét. Folyamatosan emelkedik azon intézmények száma, amelyek a korrupció megelőzésének fontos eszközeként tartják számon az integritás erősítését, illetve a korrupciós kockázatok azonosítását.
Az intézménycsoporti elemzések készítésével az ÁSZ célja, hogy az integritás kérdőívet kitöltő intézmények összevethessék saját kockázataikat és kontrolljaikat az intézménycsoportjukra jellemző kockázatokkal és kontrollokkal. Tekintettel arra, hogy az egyes intézménycsoportok korrupciós kockázatai jelentősen különböznek, az elemzések szerkezete is némileg eltérő, mivel azok az adott intézménycsoportra leginkább jellemző korrupciós kockázatokat és kontroll-hiányosságokat emelik ki.
Az önkéntes részvételen alapuló integritás felmérés nem teljes körű és statisztikai értelemben nem tekinthető reprezentatívnak sem, ezért az eredmények nem általánosíthatók sem a közszféra egészére, sem az egyes intézménycsoportokra. Ennek ellenére az elemzések fontos tanulsággal szolgálhatnak azon intézmények számára is, amelyek nem vettek részt a felmérésben.
Az elemzésekben foglaltak a készítők álláspontját tükrözik, nem tekinthetők az Állami Számvevőszék hivatalos álláspontjának. Előfordulhat, hogy az olvasó más következtetéseket von le a tanulmányban közölt számsorokból, ábrákból, táblázatokból.
Az elemzések célja, hogy a felmérésben közreműködő szervezetek az eredményesen tudják azokat használni saját kockázatelemző munkájukhoz, integritás-kontrolljaik megerősítéséhez, mindezzel hozzájáruljanak az integritásközpontú szervezeti kultúra megteremtéséhez, további erősítéséhez.
Állami Számvevőszék