Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2015. február 3-án hozta nyilvánosságra jelentését a kormányok által 2007 és 2013 közötti időszakban hozott egyes egyensúlyjavító intézkedések, illetve azok költségvetési hatásának ellenőrzéséről. Az ellenőrzéssel kapcsolatban az ÁSZ az alábbi közleményt teszi.
2006-ban Magyarország költségvetési helyzete megrendült, az államháztartás hiánya megközelítette a GDP 10 százalékát. 2011-ben az államháztartás egyensúlya helyreállt. Ettől kezdve az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya minden évben a GDP 3 százaléka alatt maradt.
A költségvetési konszolidációhoz hozzájárult, hogy 2007-től a kormányok számos olyan intézkedést hoztak, amelyeknek kifejezett célja a költségvetési egyensúly javítása volt. Az ellenőrzésével az ÁSZ alapvetően arra kereste a választ, hogy 2007 és 2013 között mi volt ezen egyensúlyjavító intézkedések tényleges, több éves hatása.
Fontosnak tartjuk jelezni, hogy ezek az intézkedések nem azonosíthatóak a megszorító intézkedésekkel, amelyek során takarékossági megfontolásokból az állam a lakosság különböző járandóságait csökkenti (például megvonja a 13. havi nyugdíjat, vagy eltörli a közszférában dolgozók 13. havi fizetését). Az ÁSZ a kifejezetten megszorító jellegű intézkedéseket nem vonta be az ellenőrzés körébe, hiszen ezek költségvetési hatása nyilvánvaló: amit az állam az állampolgároktól elvon, azt a költségvetésnek nem kell kifizetnie.
Az ÁSZ ellenőrzése ezért azokra az egyensúlyjavító intézkedésekre fókuszált – például különadók kivetése, stabilizációs célú tartalékképzés, évközi zárolások elrendelése –, amelyek kevésbé kiszámítható módon érintik a költségvetés több éves egyensúlyát. Például egy adott évben elrendelt zárolás a következő évben okozhat többlet fizetési kötelezettséget a költségvetés számára.
Az ÁSZ ellenőrzése alapján az állapítható meg, hogy 2007 és 2013 között – a kifejezetten megszorító jellegű intézkedéseket nem tartalmazó – egyensúlyjavító intézkedések szerepe nőtt a költségvetési egyensúly megteremtésében. Például a különadókból 2007-ben 212 milliárd forint, 2013-ban pedig már 554 milliárd forint bevétele keletkezett a központi költségvetésnek. A szokásosat meghaladó tartalékképzés 2009-től jelent meg az egyensúlyjavítás eszköztárában. Ekkor 159 milliárd forinttal javította a költségvetés egyensúlyát az, hogy a kormányzat nem költötte el a tartalékokat. Ezzel szemben 2012-ben és 2013-ban a 300 milliárd forintot is meghaladta az el nem költött tartalékok összege.
Az ÁSZ ellenőrzése egyértelműen alátámasztotta, hogy a 2007 és 2013 között meghozott egyensúlyjavító intézkedések egyre növekvő mértékben járultak hozzá a költségvetési egyensúly megteremtéséhez és fenntartásához, valamint az intézkedéseknek köszönhetően kiszámíthatóbbá vált Magyarország költségvetési gazdálkodása.
Állami Számvevőszék