Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Az ÁSZ benyújtotta az Országgyűlésnek a 2019-es tájékoztatóját

2020. 05. 13. 13:20

Az Állami Számvevőszék 2019-ben is teljesítette a törvényekben előírt feladatait, valamint eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzekkel – szögezi le Domokos László, az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló tájékoztatóban, amelyet – tekintettel az egészségügyi veszélyhelyzetre – elektronikusan nyújtott be az Országgyűlésnek. 2019-ben az ÁSZ több mint 60 százalékkal, mintegy 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát. Az elmúlt években elvégzett technológiai és módszertani fejlesztéseknek köszönhetően pedig teljesen átállt a digitális ellenőrzésre, illetve a digitalizáción alapuló munkakörnyezetre, így a koronavírus-járvány időszakában is biztosítja az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerepét, hozzájárulva ezzel a jogállami keretek fenntartásához a közpénzügyekben.

„Magyarország Alaptörvénye, annak közpénzügyi fejezete, valamint az Alaptörvény ezen rendelkezéseit érvényesítő törvények 2019-ben is megfelelő keretet biztosítottak a közpénzügyi elszámoltatás magyarországi rendszeréhez” – húzza alá Domokos László elnök, az Állami Számvevőszék 2019-es szakmai tevékenységét bemutató tájékoztatóban. Kifejti: az ÁSZ legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett, iránytűként szolgáló elvárások – úgymint törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve – gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben.

Az ÁSZ célja a közpénzügyek jó irányba való terelése

„Ebből következően az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben definiált közpénzügyi garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba való terelése, a pozitív változások elindítása és fenntartása” – szögezi le Domokos László.

Az ÁSZ elnöke kiemeli: az elmúlt 10 évben, az Állami Számvevőszék teljes szervezeti és módszertani megújulást hajtott végre. Ennek egyik legérzékelhetőbb eredménye, hogy 2019-ben több mint 60 százalékkal, mintegy 1360-ra növelte az ellenőrzött szervezetek számát a megelőző évhez képest. Az elmúlt időszakban bevezetett új, digitális alapokra helyezett monitoring típusú ellenőrzések egyrészt lehetővé teszik, hogy az ÁSZ a feladataihoz leginkább illeszkedő audit-típusú ellenőrzéseket végezzen, másrészt az új ellenőrzési módszereinkkel egyszerre akár több száz ellenőrzött szervezet egyidejű ellenőrzésére is képessé vált az ÁSZ. Harmadrészt a digitalizációra alapozott, monitoring típusú ellenőrzések a korábbinál sokkal kevésbé terhelik le az ellenőrzött szervezeteket. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési területe az önkormányzati alrendszer. 2019-ben az Állami Számvevőszék mintegy 800 települési önkormányzat gazdálkodását és pénzügyi kockázatait értékelte.

Az ÁSZ tanácsadó tevékenységének célja a támogatás és tudásmegosztás

Az Országgyűlésnek elektronikus módon benyújtott tájékoztatóból kiderül: a 2019-ben nyilvánosságra hozott 254 számvevőszéki jelentés mellett az ÁSZ elemzői tavaly minden korábbinál több, összesen 32 elemzést készítettek. Ezek olyan kiemelt gazdasági és társadalmi területeket érintettek, mint a központi költségvetés, az államadósság-csökkentés, az áfa beszedése, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a gyermekvédelem, a klímaváltozás, a helyközi közlekedés, az állami és önkormányzati vállalatok gazdálkodása és integritása, valamint az alapítványok gazdálkodása.

Domokos László a tájékoztatóban úgy fogalmaz: „tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységünk célja a támogatás, amelyhez egyrészt az Alaptörvény előírásai, másrészt az Országgyűlés által az elmúlt években hozott, az ÁSZ számára további feladatokat megfogalmazó határozatok jelentenek iránymutatást.” Az integritásközpontú szervezeti kultúra terjesztése, a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés; az etikus közpénzügyi vezetőképzés alapjainak lefektetése és elindítása; az ellenőrzést, illetve felügyeleti tevékenységet végző szervezetek módszertani fejlesztése; a magyar társadalom gazdálkodási tudatosságának fejlesztése és pénzügyi biztonságának erősítése mind-mind olyan küldetések, amelyek közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak ahhoz, hogy az Alaptörvény közpénzügyi fejezetének előírásai betölthessék szerepüket – világít rá az ÁSZ elnöke.

A tájékoztatóból az is kiderül, hogy az ÁSZ nemcsak összegző elemzésekkel, tanulmányokkal, hanem öntesztekkel, oktatási-képzési programokkal, valamint széleskörű tudásmegosztással is támogatja az ellenőrzött szervezeteket, járul hozzá a közpénzügyek fejlesztéséhez.

ÁSZ felvetések a közpénzügyek további fejlesztése érdekében

Hasonlóan az előző évekhez, az Állami Számvevőszék a 2019-es tájékoztatójában is tett konkrét felvetéseket az Országgyűlés számára a felelős közpénzügyi gazdálkodás további fejlesztése érdekében. Ezek a felvetések olyan területeket érintenek, mint a közpénzügyi ellenőrzési rendszerek közötti koordináció erősítése; a digitalizáció terjesztése az államigazgatásban; az állami beruházások szabályozási környezetének megerősítése; az állami vagyongazdálkodás fejlesztése; a tartalékképzés fontossága a központi költségvetésben; az önkormányzatok integritásának – korrupció elleni védettségének – fejlesztése; a teljesítménymérés elterjesztése a közszféra szervezetei között és a köztestületek működésének felülvizsgálata.

Domokos László az ÁSZ 2019-es tájékoztatójában arra is kitért, hogy a 2020-as év történelmi vonatkozása miatt különleges esztendő az Állami Számvevőszék számára. Idén 150 éve, hogy 1870-ben megkezdte működését az első önálló magyar Állami Számvevőszék, illetve 30 éve, hogy – az 1989-es rendszerváltással – 1990. január 1-én újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés Magyarországon. Mindez azt jelenti: az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre – húzza alá az ÁSZ elnöke.

Az Állami Számvevőszék 2019-es szakmai tevékenységéről szóló tájékoztató teljes terjedelemben itt érhető el.

Állami Számvevőszék