A Visegrádi Együttműködés a néhai magyar miniszterelnök, Antall József kezdeményezésére az 1990-es évek elején bontakozott ki. A Visegrádi Csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) azon törekvés eredményeként jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnöke, Dr. Hagelmayer István 1991 augusztusában kezdeményezte a fent említett politikai akcióhoz hasonlóan a visegrádi országok számvevőszékeinek együttműködését. Az együttműködés jellemzően az évente megrendezendő elnöki találkozók formájában ölt testet. Fő célja az ellenőrzési módszerek harmonizálása, az ellenőrzési dokumentumok egységesítése az EU és a visegrádi országok között, valamint együttműködés és információcsere az oktatás és képzés területén. Első jelentős találkozójukon 1993-ban Velencén a visegrádi országok számvevőszékeinek vezetői a jövőbeni együttműködés formáit és a kapcsolatok erősítését vitatták meg.

Az együttműködés keretében élénk, kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki. Az elnökök éves találkozója mellett szakmai konzultációkat és különböző témakörökben szemináriumokat rendeztek, pl. "A belső ellenőrzés helyzete és a számvevőszékek szerepe a korrupció megelőzésében", "Környezetvédelmi kiadások ellenőrzése", "Privatizáció" címmel.

A visegrádi országok legfőbb ellenőrző intézményei 1995-96-ban több szakértői találkozót rendeztek az EU csatlakozással kapcsolatos kormányzati tevékenységek párhuzamos ellenőrzésének közös kérdésköreit illetően, mint pl. az irányítási rendszer működése (a minisztériumokban és a minisztériumok között) és annak jogi szabályozása, a PHARE és egyéb előcsatlakozási alapok felhasználása, valamint a csatlakozás által támasztott feladatokkal kapcsolatosan kiadott nemzeti "Fehér Könyv" hasznossága. A párhuzamos ellenőrzés befejezését követően 1996-ban Varsóban az ÁSZ beszámolót tartott "Az EU csatlakozási folyamat vizsgálatának" eredményeiről.

Rövid szünetet követően Szlovákia számvevőszékének kezdeményezésére 2002 júniusában a szlovákiai Bojnice-ben újra találkoztak a visegrádi országok számvevőszékeinek vezetői, hogy megvitassák a számvevőszékek jelenlegi helyzetét, az együttműködés további sorsát, az INTOSAI standardok alkalmazásának gyakorlatát és az EU csatlakozással kapcsolatos számvevőszéki teendőket. Ezt követte 2003-ban a csehországi Velehradban megtartott értekezlet, amelyre meghívták a szlovén partnerintézmény vezetőjét is, és amelyen a számvevőszékek között kialakult együttműködés EU csatlakozás utáni fenntartásáról határoztak.

A következő évben az ÁSZ elnökének javaslatára újabb taggal, az osztrák számvevőszék elnökével bővült a résztvevők köre. (Ettől kezdődően a visegrádi országok számvevőszékei együttműködésének hivatalos megnevezése a V4+2 csoport kooperációja.) A 2004. évi megbeszélések középpontjában az Európai Számvevőszékkel való együttműködés gyakorlati kérdései és a párhuzamos ellenőrzések ösztönzése állt. Ez évben szakértői találkozót is rendeztek az INTOSAI Ellenőrzési Standardok bevezetésével kapcsolatos tapasztalatcsere céljából.

2005-ben a csehországi Českỷ Krumlov-ban megrendezett elnöki találkozón hagyták jóvá azt a - kérdőíves felmérés alapján elkészített - dokumentumot (Mission Statement), amely részletesen meghatározza a V4+2 csoport országai legfőbb ellenőrző intézményei szóban forgó együttműködésre vonatkozó alapvető feladatait, valamint stratégiai céljait.

2006-ban a történelmi Visegrád adott otthont a soros találkozónak, ahol a hat ország számvevőszékének vezetője kifejezte azon szándékát, hogy számvevőszékeik a jövőben valamely, az EU Strukturális Alapokkal összefüggő témában összehangolt ellenőrzést végezzenek.

A 2007. évi elnöki találkozót a szlovéniai Strunjanban rendezték meg. Az értekezleten az ÁSZ elnöke ismertette az előző évben jóváhagyott, Strukturális Alapokkal kapcsolatos tagállami belső kontrollrendszerre irányuló koordinált ellenőrzés előkészítését. A számvevőszéki elnökök hozzájárultak a munka megkezdéséhez, és egyetértettek abban, hogy a közös jelentést 2008-ban publikálják. Az ellenőrzés fő célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy a közösségi jognak a nemzeti joggal való összhangja a tagországok tevékenységében a kiválasztott és az ERFA által finanszírozott operatív programok bevezetése kapcsán hogyan valósult meg.

A 2008-as elnöki találkozó színhelye Graz volt, ahol az Állami Számvevőszék képviselője beszámolt a közös ellenőrzés tapasztalatairól. A jelentést a közreműködő felek (az osztrák, a lengyel, a szlovák, valamint a magyar számvevőszék elnökei) a Kapcsolattartó Bizottság 2008. évi, Luxemburgban megrendezett ülésén írták alá.

A 2009. évi elnöki találkozót a lengyel fél rendezte meg Zakopanéban. "A számvevőszékek elszámoltathatósága: az éves tevékenységről szóló jelentés beterjesztése és a számvevőszék külső ellenőrzésnek való alávetettsége" napirendi pont keretében az Állami Számvevőszék képviselője ismertette az ÁSZ által készített éves jelentések szerkezeti és tartalmi követelményeit, valamint jelezte, hogy fontosnak tartja a V4+2 országok közreműködését egy olyan teljesítménymérési módszer kidolgozásában, amely azonos alapokon az egyes számvevőszékek teljesítményét is összehasonlíthatóvá teszi.

2010-ben a szlovákiai Sliač-Sielnicában megrendezett soros találkozó megbeszéléseinek középpontjában annak a kérdésnek a megvitatása állt, hogy a számvevőszékek hogyan tudnák hatékonyabban kezelni a pénzügyi és gazdasági válság hatásait. Az ülésen élénk vita bontakozott ki többek között a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatban.