Lezárult az Állami Számvevőszék által koordinált, öt ország közreműködésével lebonyolított ellenőrzés, amely a víz- és a szennyvízgazdálkodás fenntarthatóságára fókuszált. Az ellenőrzésben az Állami Számvevőszék mellett Horvátország, Lengyelország, Szerbia és Ukrajna legfőbb ellenőrzési intézményei vettek részt.
Az együttműködésen alapuló ellenőrzés lefolytatásának szükségességét indokolta az a tudományosan is igazolt megállapítás, miszerint a világ vízkészletei fogyatkoznak, megőrzésük az emberiség számára kiemelten fontos, és az államnak alapvető szerepe van a meglévő vízkészletek gazdaságos és hatékony felhasználásának biztosításában. Ez a kihívás globális, és az ivóvízhiány problémájának megoldása valamennyi ország és a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseit igényli. Ezt felismerve döntött úgy az öt ország számvevőszéke, hogy az Állami Számvevőszék koordinálásában részt vesznek az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között szereplő, a víz- és a szennyvízkezelés elérhetőségének és fenntarthatóságának témájára koncentráló nemzetközi koordinált ellenőrzésben.
Az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatósággal összefüggő, a lakosság széles körét érintő témák ellenőrzésére, ezért kezdeményező szerepet vállalt a koordinált ellenőrzés lebonyolításában.
A résztvevő számvevőszékek közös ellenőrzési keretrendszert alakítottak ki, amely tartalmazta a fő ellenőrzési kérdéseket, valamint a nemzeti ellenőrzések során figyelembe veendő kapcsolódó kritériumokat. Ez alapján az intézmények egyebek mellett olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy milyen stratégiákat dolgoztak ki és milyen eredményeket értek el a felelős nemzeti intézmények, sikerült-e elérni a kitűzött célokat, illetve rendelkezésre álltak-e a pénzügyi és emberi erőforrások a célok megvalósításához.
A közös jelentés következtetéseiből kiderül, hogy a résztvevő országokban – a korábban már nyilvánosságra hozott nemzeti jelentésekben – hasonló problémákról adtak számot, mint amit Magyarországon tapasztalt a számvevőszék.
Az ellenőrzések alapján a résztvevő számvevőszékek megállapították, hogy az ágazati stratégiák ugyan összhangban vannak az ivóvízellátásra és a szennyvízre vonatkozó nemzetközi célkitűzésekkel, a stratégiai célok elérését ugyanakkor akadályozza az átfogó stratégiai szintű koordináció és a döntéshozatali folyamatokat támogató integrált adatbázisok hiánya.
Szintén a közös megállapítások között szerepelt az a hazai környezetben már ismert tény, miszerint a magas vízveszteség egyik oka az eszközök állagromlása és a rekonstrukció hiánya, aminek elsődleges oka a vezetékes vízhálózatok állapotának elavultsága és elöregedése.
Az országok javuló teljesítményt mutattak a szennyvíz biztonságos kezelése terén, ugyanakkor a víztestek vízminősége az elmúlt években szignifikánsan nem mindenhol mutatott előremozdulást.
A számvevőszékek a jelentésben közös ajánlásokat fogalmaztak meg: szorgalmazták a koordináció javítását, az állami szervek szerepének és felelősségének egyértelmű meghatározását, integrált adatbázisok és információs rendszerek létrehozását, valamint az infrastruktúra karbantartására és korszerűsítésére irányuló beruházások előtérbe helyezését. A számvevőszékek kiemelt fontosságúnak ítélték meg a vizet használók és fogyasztók tudatosságának növelését, amelynek célja a víz észszerű felhasználására és a szennyvízszennyezés csökkentésére irányuló ismeretek bővítése.
Az öt számvevőszék közös jelentése angol nyelven itt olvasható.
A koordinált ellenőrzés során az Állami Számvevőszék megállapításait részleteiben is tartalmazó korábbi közlemények mellett elérhető a kapcsolódó hazai jelentés és elemzés is.