A katasztrófavédelem átalakítását javasolja az ÁSZ

2011. 05. 20. 00:00
A hatékonyabb működés érdekében javasoljuk a katasztrófavédelem átalakítását, egy kiszámíthatóbb rendszer az öngondoskodás és a segítő szándék megjelenését is növelheti - fejtette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a területtel foglalkozó számvevőszéki jelentés bemutatása után.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy a hatékonyság növelése érdekében szabályozási, szervezeti, működési és finanszírozási átalakításokat is hajtson végre a katasztrófavédelem területén – mondta Domokos László, a Számvevőszék elnöke pénteken, „A természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzése” című jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

Az ÁSZ elnöke szerint szükség van a nemzetközi rendszer adaptálására, az önkormányzati feladatatok és hatáskörök, illetve veszélyeztetettségi besorolások felülvizsgálatára, és a karitatív szervezetek hatékonyabb bevonására.

„Az emberek szívesen adakoznak, de hogy minden forint eljut-e a helyére, az esetleges. A kiszámíthatóság növelheti az öngondoskodás és a segítő szándék megjelenését is” – fogalmazott Domokos László.

A jelentés szerint a katasztrófavédelmi rendszer erőssége, hogy a vészhelyzetek köre és a kockázatok mértéke jól meghatározható, a résztvevő állami szerveztek együttműködése magas színvonalú, a karitatív szervezetek szerepvállalása bár növelhető lenne, de így is számottevő, és az is pozitívum, hogy Magyarország sikeren pályázott az európai uniós szolidaritási alaphoz, ahonnan 6,4 milliárd forintot kapott.

A jelentés a rendszer gyengeségeit is bemutatja, és Domokos László szerint az a tény, hogy ebből több van, mint erősségből, elsősorban a feladat összetettségére utal. A számvevők a gyenge pontok közé sorolták, hogy a szabályozást következetlenség jellemzi (például a szabályozás szerint a belvíz nem tartozik bele a katasztrófa fogalmába), az önkormányzati hatás- és feladatkör pedig rosszul definiált, az eltérő lehetőségek és adottságok miatt a védekezés esetleges. A jelentés rámutat, hogy az önkormányzatok fele az ellenőrzéskor nem rendelkezett védekezési tervvel, a meglévők fele pedig alkalmatlan volt a feladat ellátására, a védekezés minősége a polgármesterek egyéni rátermettségén múlott. Domokos László kiemelte, hogy a polgármesterek sok esetben a kormányzati kérés ellenére sem alkalmazták az építési tilalmat, ami komoly kockázatot jelent egy következő katasztrófa esetén. „Általában az öngondoskodás alacsony színvonalú volt, mind az önkormányzatok, mind az állampolgárok tekintetében” – mondta az ÁSZ elnöke. A jelentés szerint a rendelkezésre álló források is csökkentek, ami elsősorban a megelőzést és a felkészülést gyengítette, és gondot jelent az is, hogy a hazai szabályok nem illeszkednek a nemzetközi rendszerekhez.

Domokos László újságírói kérdésre elmondta: a központosított és a decentralizált rendszernek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, a szabályokat azonban mind a két rendszerben következetesen alkalmazni kell. Az ÁSZ elnöke szerint a magyar szabályozási környezetre általában és a katasztrófavédelemre is jellemző, hogy az állam sok szabályt ír elő, de nem szankcionálja a szabályok be nem tartását, ezen mindenképp változtatni kell. Horváth Margit, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa kérdésre válaszolva hangsúlyozta: jogszabályokban meghatározva, a katasztrófavédelemmel összefüggően számos kötelező feladatot adtak az önkormányzatoknak, amelyekhez a forrásokat nem biztosították maradéktalanul.

A sajtótájékoztatón levetített prezentációt innen töltheti le, a sajtó-összefoglalót itt érheti el, a sajtótájékoztatóról készített videókat pedig itt nézheti meg.