Az Állami Számvevőszék idén hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok szintjéről. Idén minden eddiginél több, összesen 3002 közintézmény vett részt, ezzel a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát bevonva. A 2016-os kutatás a kockázatok és kontrollok értékelése mellett, új eredményként számos korrupció elleni védekezést erősítő tényezőt is azonosított. A felmérés alátámasztotta, hogy az ÁSZ ellenőrzései, a részvételi gyakoriság és a kockázatérzékenység kedvező hatást gyakorolnak a kockázatok kontrollokkal való lefedettségére.
Az integritás vagy etikus magatartás/működés a jól irányított állam egyik sarokköve, amely elősegíti a kormányzásba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. A 2011-ben indított Integritás felmérés célja – ennek megfelelően – az etikus, transzparens működést károsan befolyásoló kockázatok azonosítása, illetve az ezek kezelésére szolgáló kontrollok feltérképezése. Az Állami Számvevőszék célja előidézni a hazai közszférában az integritás-szemléleten alapuló kultúraváltást, s ezzel hozzájárulni a szabályszerű intézményi működés és a kockázatokban való gondolkodás elterjesztéséhez. A várakozásokat igazolja, hogy az idei felméréshez minden eddiginél több, összesen 3002 intézmény csatlakozott, az egy évvel korábbinál közel ötszázzal, az első, 2011-es kutatás részvételénél pedig majdnem háromszor magasabb arányt felmutatva. További fontos eredmény, hogy a felmérésbe 2013 és 2016 között minden évben becsatlakozó közel 500 intézmény körében több mint duplájára emelkedett a korrupciós kockázatelemzést végzők aránya, és ugyanezek a szervezetek a védelmet erősítő kontrollok terén 10 százalékponttal jobb eredményt értek el, mint a kérdőívet idáig mindössze egyszer kitöltő intézmények.
A kutatás összesen 15 csoportba sorolta be a közszféra intézményeit. Ezek közül, a tapasztalatok szerint minden egyes adatfelvétel során a helyi önkormányzatok alkotják a legnagyobb elemszámú intézménycsoportot; idén az összes válaszadó intézmény 45,8 százaléka volt helyi önkormányzat, így az ebben a csoportban történt változások önmagukban is képesek hatást gyakorolni a közszféra egészének kockázati és kontrollszintjére. A 15 vizsgált intézménycsoportból öt esetében történt olyan átszervezés vagy jogállásváltozás, amely befolyásolhatta az indexértékek alakulását.
Ezzel kapcsolatban a felmérés egyik fő megállapítása, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének kormányzati átalakítása következtében a korrupciós kockázatok jelentősen átrendeződtek az intézménycsoportok közt. A jogállásváltozás során a kormányhivatalok (területi igazgatási szervek) számos hatáskört átvettek a helyhatóságoktól, melyeknél így az intézmény jogállásából fakadó kockázatokat jelző Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index 2013-ról 2016-ra közel 10 százalékponttal, 46,6 százalékra esett vissza, míg a Korrupciós Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (KVNT) index hét százalékpontos csökkenéssel 20 százalékra mérséklődött Mivel az önkormányzatoknál a kontrollok szintje nem csökkent, a korábbi kontrollhiányos állapot jelentősen mérséklődött. A korábban mintegy 3200 helyi önkormányzatnál jelentkező kockázatok a feladatok átvállalása révén mindössze 20 megyei kormányhivatalhoz kerültek át, amelyeknél viszonylag rövid időn belül sikerült kialakítani az ezek kezelésére alkalmas kontrollokat. A kutatás megállapította, hogy a kormányhivatalok kontrolljainak szintje a 2013-as 70,8 százalékról az idei évre 81,3 százalékra emelkedett, tehát a területi igazgatási szervek a korábbi rendszernél hatékonyabban képesek kezelni a korrupciós kockázatokat.
A 2016-os kutatás eddig nem vizsgált, új összefüggések feltárására is vállalkozott. A kutatás eredményei alapján az Állami Számvevőszék sikeresen azonosított több olyan tényezőt, melyek szignifikánsan hatással vannak az integritás erősítésére. Az Integritás felmérésben való rendszeres részvétel, az ÁSZ-ellenőrzés, illetve az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége mind kedvező hatást gyakorolnak az adott szervezet korrupció elleni védekezésére. Utóbbi tényezővel kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége, vagyis az a képesség, hogy a valóban magasabb kockázatot hordozó intézményeket válasszák ki jelentős, valamint, hogy az integritás kockázatok tekintetében a Számvevőszék kiválasztási rendszere működik a leghatékonyabban.
Az eredmények bizonyították, hogy a felméréshez gyakrabban csatlakozó intézmények pontosabban és tudatosabban azonosítják a saját működésükben rejlő kockázatokat, valamint eredményesebben építik ki a kontrolljaikat, mint a felmérést ritkábban kitöltő szervezetek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felmérésben való gyakori részvétel kimutathatóan hozzájárul a korrupcióval szembeni védettség kialakításához.
Az Integritás felmérés eredményeit összegző kutatási jelentés ittérhető el teljes terjedelmében.