Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén is tovább folytatja a hazai vizek megóvásával kapcsolatos ellenőrzéseit. Legfrissebb, a témát érintő ellenőrzése során az ÁSZ a 2019-2023 évekre vetítve értékelte a mezőgazdasági vízgazdálkodás komplex rendszerét, a mezőgazdasági vízhasználat fenntarthatóságát. Az ellenőrzés megállapította, hogy történtek előrelépések a vízkészletek hatékony felhasználását illetően, ugyanakkor további fejlesztések szükségesek, különösen az éghajlatváltozás vízkészletekkel kapcsolatos következményei miatt.
Március 22-én megtartott víz világnapjának a célja a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére való figyelemfelhívás. Az Állami Számvevőszék 2022 óta kiemelt területként tekint a természeti értékek megőrzésére és a fenntartható gazdaság támogatására, illetve mindezek kulcsfontosságú elemére, a fenntartható vízgazdálkodásra.
Az ÁSZ az elmúlt években több olyan ellenőrzést és elemzést is végzett, amelyek a hazai vizeink állapotára, illetve a felelős vízgazdálkodásra fókuszáltak. Az ÁSZ vizsgálta a fenntartható vízgazdálkodás Nemzeti Vízstratégiában foglalt céljainak megvalósítását, ezen belül értékelte az ívóvízgazdálkodást és a szennyvízkezelést. A témát érintően 2024-ben az Állami Számvevőszék nemzetközi átfogó ellenőrzést is koordinált öt ország számvevőszékeinek közreműködésével. Jelenleg pedig folyamatban van az ipari eredetű vízszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések eredményességének ellenőrzése.
A most lezáruló ellenőrzés a Nemzeti Vízstratégia végrehajtásának egy másik részterületét, a mezőgazdasági vízgazdálkodás komplex rendszerét értékelte, azon belül vizsgálta a stratégiai keretrendszer, az ágazati irányítás jellemzőit, az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló állami és uniós források felhasználását, valamint a mezőgazdasági vízhasználat fenntarthatóságát és a vízvisszatartás hazai helyzetét.
A változó időjárási minták és a rendszertelen csapadék miatt Magyarországon az aszállyal sújtott terület nagysága megnőtt. Különös hangsúlyt kap ezért az agrárium versenyképessége szempontjából országunk vízkészletének hatékony felhasználása, a vízmegtartás.
2019 és 2023 között az öntözött területek nagysága 27,5%-kal, a felhasznált vízmennyiség 35,9%-kal nőtt. Az öntözött területek arányának növelése hozzájárult az agrárium versenyképességének emelkedéséhez, a rendelkezésre álló vízkészlet hatékony felhasználásával, vízmegtartó intézkedésekkel az agrárium versenyképessége ugyanakkor tovább fokozható.
Az ÁSZ megállapítása szerint az ellenőrzött időszakban az állami infrastruktúra fejlesztéseit a vízkereslethez igazodva, de nem a hosszú távú fenntarthatóság szempontjai szerint tervezték meg. Az öntözésfejlesztésre 2030-ig tervezett kiemelt költségvetési keret csak két évig állt rendelkezésre, így a hosszabb távú ágazatfejlesztési célok megvalósítása nem volt biztosított.
Az öntözésfejlesztésre megítélt támogatások összege 2024 július végén 188,6 Mrd Ft-ot tett ki, amelyből a kifizetések összege 60,4 Mrd Ft volt. A források a gazdaságok öntözésfejlesztését, a hatékony vízfelhasználást szolgálták. Az alkalmazott árpolitika elsősorban az öntözött területek bővülését támogatta. A kedvezményes, majd a 2022. évi aszályos időszakot követően az állam által átvállalt mezőgazdasági vízdíj nem tudta biztosítani a vízszolgáltatás költségeinek megtérülését, ami kockázatot jelent a hosszú távú fenntarthatóságra.
A felszín alatti forrásból történt engedély nélküli vízkivétel a 2013-2018. évek között évente átlagosan a Balaton víztérfogatának 7,0%-át vagy a Tisza-tó 81%-át kitevő 133,6 millió m3 vízmennyiséget jelentett, a korábbi felmérések szerint az illegális mezőgazdasági kutak száma a százezret is elérheti. Az illegális vízkivételekre vonatkozó információk hiánya ugyanakkor a vízkészletgazdálkodás tervezhetőségét is akadályozta.
Az ellenőrzés eredményei alapján az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg az állami mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízügyi infrastruktúra hosszú távú – fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó – karbantartására és fejlesztésére, az illegális vízkivételek visszaszorítása érdekében szükséges intézkedésekre, és a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz kapcsolódó közfeladatok jellegének pontos meghatározására.
Az ÁSZ javasolta továbbá, hogy az agrártámogatásokon felül az ágazat irányítói tegyenek lépéseket a vízvisszatartás fokozása, a vízmegtartáshoz kapcsolódó tevékenységek ösztönzése érdekében.
A teljes jelentés ide kattintva érhető el.